A vállalkozásnak olyan áron kell piacra vinni termékeit, amely megfelelő árbevételt és ezen keresztül nyereséget biztosít, természetesen figyelve a versenytársak áraira, valamint az ár és az eladható mennyiség közötti kapcsolat alakulására.

A vevő választását nagymértékben befolyásolja a termék ára. Általában igaz, hogy a vevők alacsony áron szeretnek vásárolni, de egyéb tényezőket is fegyelembe vesznek, mint pl.: minőség, márka, csomagolás, vásárlási körülmények stb.
A termék és az ár együtt jelenik meg a piacon, ezért fontos, hogy az ár megfelelő információk alapján, céltudatos árpolitika következtében alakuljon ki.

Árképzési módszerek kiválasztása:
• A költségalapú árképzés,
• A keresletalapú árképzés,
• A versenytársalapú árképzés

A keresletalapú árképzés legismertebb megközelítése, a legmagasabb ár keresése, melyet még a fogyasztók hajlandóak megfizetni az adott termék beszerzésekkor. A kereslet árérzékenységét befolyásoló főbb tényezők: a termék egyedisége, tájékozottság a helyettesítésről, az összehasonlítás nehézsége, a költekezés mértéke, az ár- és minőség hatása.

A költségalapú árképzés a költségek számításából indul ki, mely legáltalánosabb számítási formája a fedezeti elv alkalmazása: melyik az a legalacsonyabb értékesítési szint, amely mellett az összes költség (fix + változó) megtérül. Ehhez igazítják az árat és a termelést.

A versenytársalapú árképzés esetén a cég a piacon szokásos szinten szabja meg árait. A végső ár megállapításánál figyelembe veszi a versenytársak reagálását.A versenytársak ármagatartásának elemzése segít abban, hogy a vállalat elhelyezze árait a kereslet megszabta maximum és a költségek megszabta minimum között.